Akadálymentes Címlap   FŐOLDAL   
Elszállított gépjárművek
Legfrissebb hírek, programok
Első kézből...

... ahogyan Szöllősi Ferenc polgármester gondolja, látja, érzi...

Interjúk, beszédek, írások

Pécel Városa a Facebookon

Új Széchenyi Terv

 Pécel szennyvíz tisztításának hosszú távú megoldása címet viselő európai uniós támogatású projektről hírek, információk
(KEOP-1.2.0/ 09-11-2011-0028)

 


Pécel Város Önkormányzat szervezetfejlesztése a lakosságot érintő szolgáltatás racionalizálása érdekében

(ÁROP-3.A.2-2013-2013-0005)

ÁROP-3.A.2-2013-2013-0005 sajtóközlemény

Fogyasztóvédelmi panasziroda és tanácsadó szolgálat Pest megyében

Hibás terméket vásárolt? Nem felel meg a szolgáltatás? Amennyiben magánszemélyként, mikro-, kis- és középvállalkozásként, civil szervezetként, társasházként nem tudja rendezni fogyasztói jogvitáját egy vállalkozással, vegye igénybe a Pest Megyei Békéltető Testület segítségét. Az eljárás egyszerű, gyors és ingyenes.

Ide kattintva léphet a panaszorida és tanácsadó szolgálat oldalára

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő
Ki olvas minket?
Oldalainkat 127 vendég böngészi

A honlap fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló ÁROP-3.A.1/A-2008-0052 Pécel Város Polgármesteri Hivatala szervezetfejlesztése projekt keretében történik.

Honlaptérkép

Kapcsolat a webmesterhez

Sablonválasztó
Belépés
A fórumhoz való hozzászóláshoz regisztráció, illetve belépés szükséges!



Trianon 95. évfordulóján

alt

A Trianoni békediktátum 95. évfordulójára szervezett megemlékezést a Milleniumi Nemzeti Hagyományőrző Alapítvány a Történelmi Nemzeti Emlékparkba június 7-én. A megemlékezésen műsort adtak a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola képviselői – Hohmann Éva, Krekács Dalma, Dolecsek Fanni –, beszédet mondott Szöllősi Ferenc, Pécel polgármestere és Sas Zoltán biztonságpolitikai szakértő. Az eseményt lovasok jelenléte tette ünnepélyesebbé.
Az alábbiakban közreadjuk Szöllősi Ferenc polgármester beszédét.

 

Tisztelt Emlékezők, Hölgyeim és Uraim!

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
"Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet! És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet!" Ma már tudom, hogy nem tehetek mást: el kell mennem oda, ahol a világ nagyurai esztendők óta gyűléseznek már és szónoklatokat tartanak a békéről, az igazságról és az emberi jogokról. És ha nem eresztenek be az ajtókon, úgy be kell mennem az ablakokon. De oda kell állanom elébük, és meg kell mondanom nekik, hogy hagyják abba a szónoklatokat. Mert nem tisztességes dolog szabadságról beszélni, és a mások szabadságát odaajándékozni az ördögnek. Igazságról és emberi jogokról beszélni és odaajándékozni egy országot a halálnak. Meg fogom kérdezni tőlük: mit vétettem ellenetek, urak? És mit vétett az én népem, ott a hegyek között? Majd előveszik a pénztárcáikat, mint ahogy azt a gazdagok szokták, ha nem tudnak megfelelni a szegények kérdéseire, de én azt mondom nekik: Nem, urak! Ne alamizsnát adjatok! Adjátok vissza a hegyeimet!
Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet!"

alt

Szöllősi Ferenc polgármester beszédét mondja

alt

A hallgatóság

alt

A Szent Erzsébet Iskola képviselőinek műsora

Tisztelt Emlékezők, Hölgyeim és Uraim!
Hétköznapjaink során időnként meg kell állnunk, és kellő méltósággal emlékezni, fejet hajtani történelmünk nagy eseményei előtt.
A magyar nép 1100 éves történelme bővelkedik sikerekben, tragédiákban. Június 4. a magyar emberek emlékezetében éppen úgy megtalálható, mint akár március 15. vagy október 23. Ezeken a napokon valami végleg, visszavonhatatlanul megváltozott.
A győztes hatalmak egy háborúba belesodort állam népét büntettek kollektívan.
1920. június 4. nemcsak azok életét változtatta meg, akik az új határokon túl rekedtek, akik az új országokból az anyaországba menekültek, hanem mindenkiét, aki itt élt akkor vagy él ma.
1920-ban a magyar népnek nem csupán a háborús vereséggel kellett szembenéznie. A szerződéssel, egy nemzet ezeréves gazdasági-, politikai- és természetes földrajzi egysége bomlott fel. Szembe kellett nézni az ország „megcsonkításával", a gazdasági és az infrastrukturális rendszer összeomlásával is. Nemzeti tragédiáinkat tekintve számunkra a történelem legigazságtalanabb döntése született Versaille-ben. Trianon még ma is egy nyitott seb történelmünkben
Városunk közössége itt és most az igazságtalan békediktátum fájdalmas következményeire emlékezik.
Az első világháborúban elvérzett, két forradalommal (az őszirózsás, majd a
proletárdiktatúra) megkínzott Magyarország békedelegációja 1920-ban mintegy fél évet küzdött a magyar igazságért, mindhiába. Trianonban nem volt béketárgyalás, ott a már előre meghozott békediktátumot kellett a magyar delegációnak aláírni. Magyarország számára mindegy volt, hogy mit is próbál mondani, kérni vagy elérni, a sorsa már előre el volt döntve.
1920. június 4-én Versailles Nagy-Trianon nevű kastélyában a győztes hatalmak képviselői és a magyar királyi kormány megbízottai békeszerződést írtak alá. Legalábbis az európai történelemkönyvek – és hosszú ideig hazánkban is – békeszerződésnek nevezték azt a diktátumot, melyet a győztes nagyhatalmak hazánkra kényszerítettek és mellyel valójában átrajzolták Európa térképét. A diktátum, mely alapjaiban változtatta meg a kontinens jövőjét, mint már a történelemből tudhatjuk, sajnos megállíthatatlanul vezetett egy újabb világháborúhoz is, megannyi veszteséget hozva Európa valamennyi nemzetének.
Máig sokkolnak bennünket Trianon számai:
Magyarország területét 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Az ország elvesztette vasúthálózatának 62,2%-át, közútjainak 73,8 %-át, hajóútjainak 64,4 %-át, szétvágva az ország gazdasági ütőereit.
Elveszítettük szinte minden természeti erőforrásunkat. Megfosztottak erdőink 88 %-ától, bányáink, erőműveink 83%-ától, sóbányáink, réz-, arany-, és ezüstbányáink teljes egészétől, melyek addig jólétünk alapját jelentették. Elvesztettük kulturális és történelmi emlékeink nagy részét, az utódállamokhoz kerültek olyan történelmi városaink, mint Pozsony, Kassa, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár. Fiume elcsatolásával elvágták a tengertől is. Városokat vágtak el külvárosaiktól, falvakat vágtak ketté.
A Magyar Királyság, mely addig Európa hatodik legnagyobb országa volt Európa kisállamai közé került.
Szerető családokat tépett szét ellenségeink gyűlölete június 4-ikén.
A nemzeti „függetlenség" elvi visszanyerése nem ellensúlyozhatta az ország szétesését, a menekültáradatból következő lakáshiányt és munkanélküliséget, inflációt és termelési visszaesést, az 1920-as évek második feléig tartó mély válságot.
De beszélhetünk-e egyáltalán a függetlenség visszanyeréséről az 1945 utáni Magyarországon a szocializmus időszakában vagy a 2004-es EU csatlakozást követően? Amikor gazdaságunkat folyamatosan mások irányítják vagy – mondjuk ki – saját érdekeik alapján ki is használják.
Napjainkban még inkább meg kell tanulnunk védekezni, és az érdekeinket képviselni.

Tisztelt Emlékezők!
A trianoni diktátum Magyarországra nézve kirívóan igazságtalan és megkülönböztető volt. Trianon egy nemzet bukása olyan bűnért, amit el sem követett.
Európa megosztozott egy gyönyörű országon, mely egy évezreden át védelmezte Európát a barbár Kelet ostromai ellen.
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az akkori európai politikusok és gondolkodók mennyire nem ismerték sem az európai sem a magyar történelmet. Annak az országnak a történelmét, mely a világtörténelemben nagy szerepet játszott évszázadokon át. Annak a népnek, aki majdnem hogy száz évenként a szabadságáért küzdött.
Mégis emelt fővel állunk a minket megalázó egész világ erejének nyomása alatt, mivel egy olyan nemzethez tartozunk, mely már európai megjelenésének első pillanatától történelmi hivatást teljesít.
A magyar nemzet a tatárjárás alkalmával saját testével fogta fel a kelet felől előretörő barbár népek rohamát és megvédelmezte a nyugati civilizációt. A XIV. századtól a török terjeszkedés időszakában több száz esztendőn keresztül a töröktől védelmezte Európát, hogy az iszlám el ne söpörje a kereszténységet és ezzel a nyugati civilizációt.
Egész Európa szimpatizált az 1848-49-es szabadságharcát vívó s azt elbukó magyarokkal. Magyarország és a magyar nemzet megítélése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását és a Habsburgok által való megtorlását követően nagyon pozitív volt Európa szerte. A magyarok nyelve, zenéje és kultúrája messzi földről híres volt, a magyar borok meghódították Európát, és a magyar nemzet szabadságszeretetétől hangzott Európa minden tartománya. Majd példátlan volt az a nagyszerű munka is, melyet a századforduló környékén néhány évtized alatt végzett a magyar nemzet. Egy elmaradt országból Európa egyik legkulturáltabb országává fejlődött, megmutatva, hogy mire képes a magyar nép alkotó energiája. Magyarország ezeréves fennállásának ünnepe, már egy jövőjében, haladásában bizakodó nemzetet talált Európa szívében.
Majd az 1914-ben kirobban I. világháborút követően Magyarországot kezelték a háború kirobbanásának okozójaként, az I világháború fővádlottjaként. Ránk szakadt Trianon könyörtelen katasztrófája, amelyhez hasonló csapás csak a mohácsi vészben érte az országot. Mohács után háromfelé szakadt az ország. A trianoni szerződés ötfelé tépte Szent István birodalmát.
A magyar lélek azonban nem tört meg ezzel a katasztrófával. Az emlékezés, fájdalma kitörölhetetlen a magyar lelkekből, pedig azóta már közel négy generáció is felnőtt.
A trianoni szerződés aláírását követő évtizedekben a magyar társadalom minden csoportját foglalkoztatta a revízió és az háborút lezáró igazságtalan döntés kérdése. A második világháború utáni évtizedekben felnövő generáció viszont szinte semmit nem hallott róla. A dolgok elhallgatása azonban nem vált be. Nem lehetett irányítani az emberek érzését, magyarságunk kötelez minket arra, hogy emlékezzünk. A rendszerváltozás után, a mai Magyarországon már nem csak beszélni, de tenni is tudunk az elszakított családok és egy másik országba szakadt, szülőföldjükön idegenként élő magyarság összetartozásának erősítéséért.
Június 4-e, 2010. óta emléknap, mely napon a Nemzeti Összetartozásunkat ünnepeljük.
Az országgyűlés által életre hívott Nemzeti Összetartozás Napjával és az állampolgárság kiterjesztésével a magyar állam megtette az első lépéseket arra vonatkozóan, hogy megkezdődhessen az a folyamat, mellyel az elkövetkező években a Versaille-i döntéssel kapcsolatosan ne csak keserűséget és tehetetlenséget érezhessünk, hanem lassan átvehesse a helyét a jövőbe vetett remény, kitartás, melyek biztosíthatják népünk számára, hogy nem lesz több Mohácsunk.
Ma már senki sem hiheti, hogy Közép-Európában megváltoztathatók a határok.
Nem számít, hogy melyik országban élünk, ha magyarnak érezzük magunkat. Az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy nem asszimilálódott, nem morzsolódott fel a magyarság.
A magyar kormány az állampolgárság kiterjesztésével elismerte az ország határain túl élő tagjait a nemzetnek. Ma magyar állampolgárságot lehet kérni Magyarországon úgy, hogy nem kell hozzá az anyaországon belül letelepedni. Együttérzésünk és együvé tartozásunk a határon túlra szakadt nemzettársainkkal megkérdőjelezhetetlen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem közös múltja, anyanyelve, az azonos
nemzethez tartozás érzése egyesít és választ el más népektől. Magyar az, akinek a lelke is magyar. Aki vállalja hagyományainkat, sorsunkat, legyenek a gyökerei akármilyenek is.
A magyarság nem csupán szellemi tartalmat jelent, hanem magatartás, tudatos sorsvállalás és kultúravállalás kérdése. Magyar az, aki makacsul megőrzi nyelvét, múltját, kultúráját, öntudatát, méltóságát még akkor is, ha elszakítva, távol él Anyaországától.
Legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart magyar a magyar mellett!
A történelmünkből kell erőt merítenünk, abból a képességünkből, hogy a magyar nép igenis mindig képes lábra állni, újjászületni, mint ahogyan Mohács után újjászületett.
1920. június 4-nek történései jelen vannak mindennapi életünkben. A múltat megszenvedtük, érezzük azóta is. Trianon itt él velünk és bennünk. Nézzünk szembe hibáinkkal őszintén és alázattal, ismerjük be azokat legjobb tudásunk szerint.
Ha a békediktátum igazságtalansága feletti elkeseredettség érzését elődeink nem tudták volna leküzdeni, ha nem lettek volna képesek erőt meríteni, újból talpra állni, új életet kezdeni, akkor most nem lennénk itt.
A történelmet mi folytatjuk! A Nagy Magyarországot a Nobel-díjak száma, világhírű sportolóink, zeneszerzőink, feltalálóink mutatják meg Európának.
Életünkkel, tetteinkkel írjuk nemzetünk történelmének további lapjait. A mi feladatunk az eseményekre emlékezni, ugyanakkor egzisztenciát teremteni, életteret kiharcolni, munkálkodni a közjón, hazánk és szűkebb közösségünk, lakóhelyünk, benne szeretteink és a magunk boldogulása érdekében. Mindent megtenni azért, hogy ne külföldön, hanem szülőhazájában boldogulhasson a felnövekvő nemzedék.
Köszönöm, hogy meghallgattak!

alt
 Sas Zoltán beszél

alt

Szöllősi Ferenc polgármester és Fazekas Barna alpolgármester koszorúz

alt

Berecz Gábor önkormányzati képviselő másodmagával koszorúz

Módosítás: (2015. június 08. hétfő, 16:07)