Akadálymentes Címlap   FŐOLDAL   
Elszállított gépjárművek
KEHOP Pályázati közlemények
Legfrissebb hírek, programok
Első kézből...

... ahogyan Szöllősi Ferenc polgármester gondolja, látja, érzi...

Interjúk, beszédek, írások

Pécel Városa a Facebookon

Új Széchenyi Terv

 Pécel szennyvíz tisztításának hosszú távú megoldása címet viselő európai uniós támogatású projektről hírek, információk
(KEOP-1.2.0/ 09-11-2011-0028)

 


Pécel Város Önkormányzat szervezetfejlesztése a lakosságot érintő szolgáltatás racionalizálása érdekében

(ÁROP-3.A.2-2013-2013-0005)

ÁROP-3.A.2-2013-2013-0005 sajtóközlemény

Fogyasztóvédelmi panasziroda és tanácsadó szolgálat Pest megyében

Hibás terméket vásárolt? Nem felel meg a szolgáltatás? Amennyiben magánszemélyként, mikro-, kis- és középvállalkozásként, civil szervezetként, társasházként nem tudja rendezni fogyasztói jogvitáját egy vállalkozással, vegye igénybe a Pest Megyei Békéltető Testület segítségét. Az eljárás egyszerű, gyors és ingyenes.

Ide kattintva léphet a panaszorida és tanácsadó szolgálat oldalára

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő
Ki olvas minket?
Oldalainkat 386 vendég böngészi

A honlap fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló ÁROP-3.A.1/A-2008-0052 Pécel Város Polgármesteri Hivatala szervezetfejlesztése projekt keretében történik.

Honlaptérkép

Kapcsolat a webmesterhez

Elhunyt Karsai Zsigmond

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 2011 március 15-én reggel elhunyt Karsai Zsigmond festőművész, a Népművészet Mestere, kedves Zsiga bácsink, sokunk Nagy Mestere. Pihenése legyen áldott. Tanításait, táncát, méltóképpen őrizzük és továbbvisszük.
 
Kis István
 
 
 
Karsai Zsigmond (sz. Lőrincréve, Románia. 1920. X. 4.) református, földműves családból származik. Lőrincréve és a Maros–Küküllő köze kiemelkedő táncos egyénisége, akinek tánctudása európai viszonylatban is rendkívül gazdag. Kivételes memóriájú megőrző egyéniség. Táncanyagát 1943 óta folyamatosan követik figyelemmel a tánckutatók, s máig több mint 60 táncrögtönzését őrzi az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívuma, továbbá számos film és videofelvétel található a Magyar Televízió, a különféle táncegyüttesek és magánemberek gyűjteményében. Tőle származik e vidék népzenei hagyományáról készült legteljesebb gyűjtemény, mintegy 800 énekelt és fütyült dallam. Húsz éves koráig élte a falusi fiatalok szokásos életét, s alig jutott túl szülőfaluja, az Alsó-Fehér megyei Lőrincréve határain. 1942-ben a politikai változások hatására szakadt ki hagyományos paraszti közösségéből s vált városlakóvá. Először Kolozsvárra, majd 1943 őszén Budapestre került. Végül Pécelen telepedett le. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskola festő szakát, s életét később a festés, az amatőr művészeti mozgalmak szervezése s a folklór hagyományőrző mozgalomban való részvétel töltötte ki. Megfestette emlékeit szülőfaluja táncéletéről, s visszaemlékezéseit alapos néprajzi leírásokban fogalmazta meg. Az általa őrzött lőrincrévi táncokat, dalokat hagyományőrző fesztiválokon, táncházakban mutatta be, tanfolyamokon tanította. Táncaiból számos együttes készített koreográfiát, köztük a Magyar Állami Népi Együttes és a Mojszejev Együttes is.
 A Népművészet Mestere címet 1962-ben kapta meg
___________________________

Mindent a szülőföldjéről hozott haza
 Karsai Zsigmond erdélyi folklórhagyományokat honosított meg Pécelen
 A festőművész, néptáncos, népdalgyűjtő Karsai Zsigmond több műfajú alkotóként él a köztudatban, akinek sokágú életművében szerves összefüggést teremt az erdélyi népi kultúra és a természetelvű piktúra iránti életre szóló elkötelezettség. Jelenlegi szűkebb pátriájában, Pécelen huszonöt esztendeje hagyományt teremtett a farsangi lőrincrévi bállal, amelyen a művész szülőfaluja, az erdélyi Lőrincréve folklórszokásait mutatják be. Bár Pécel, az egykori falu Budapest-Rákoscsabával most már összeépült kisvárossá növekedett, amikor a központban az utca iránt érdeklődtünk, „Ugye, Zsiga bácsit keresik?” viszontkérdéssel igazítottak bennünket útba a helyiek.

 
Ligetes-dombos, vadregényes környezete és Karsai Zsigmond házának berendezése is azt a benyomást kelti, mintha a jeles népművész egy darab Erdélyt plántált volna székesfővárosunk tőszomszédságába. Szívélyes fogadtatás, erdélyi recept szerinti, rizsből sütött pogácsa eszegetése közben Zsiga bácsi föleleveníti kalandos életének fő állomásait. Lőrincréven, e Nagyenyed melletti, hatszáz lelkes délerdélyi falucskában fogant, még Magyarországon, de mivel 1920. október 4-én jött világra, már Romániában anyakönyvezték. 1942 augusztusában két okból szökött át a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélybe. Az egyik, hogy szeretett volna festőművésznek tanulni a nagybányai festőiskolában. Első mestere, Székely Mihály újfalusi tanító korán fölfedezte tehetségét, s az is hamar kiderült, hogy úgy járja a lőrincrévei pontozótáncot, ahogy az öregek sem tudják. Ám tervezett első kiállítását megakadályozta a történelem. Besorozták a román seregbe, súlyos vesegyulladást kapott, a katonaorvos megsúgta neki, hogy mivel Romániában nincs orvosi ellátás, csak úgy maradhat életben, ha átszökik „Magyarba”, a kolozsvári kórházban talán még meggyógyítják. A festőiskolai álmok és a betegség együtt bírták rá, hogy az éj leple alatt, erdőkben, hegyek-lankák között bujdokolva egy rutinos csempész vezetésével átszökjön Kolozsvárra. Elérzékenyülni is alig tudott, amikor meglátta a magyar zászlókat a kolozsvári házak ablakában, a magyar határőrkatonák hamar a klinikára szállították. Abban a sokat szidott régi világban elég volt egy formálisan kiállított szegénységi bizonyítvány is a teljes körű orvosi ellátáshoz, két hónap alatt meggyógyították.
 Sokat segített neki első mestere, Székely Mihály, aki az első adandó alkalommal átszökött Észak-Erdélybe. Tőle tudta meg, hogy a nagybányai iskola már nem működik, Budapestre kell mennie, ha tanulni szeretne. A kolozsvári Nemzeti Színházban Varga Mátyás díszlettervező vette védőszárnyai alá, a színház és Szolnai Sándor festőművész tanodája alakították világát. Mint román állampolgár és katonaszökevény, csak a színház vezetőségének ajánlólevelével jutott el 1943 őszén a főiskolára. A sikeres felvételi után Erdélyből Pécelre áttelepült testvérbátyjához költözött. Hadifogság, házasság, gazdálkodó évek, téeszesítés, a történelem miatt kétszer is félbeszakított tanulmányok elvégzése után, bár mestereinek nagy része – Burghardt Róbert, Berény Róbert, Papp Gyula – nagyra tartotta, rá kellett ébrednie, hogy Rákosi Mátyás országlása alatt egy erdélyi menekült számára, még ha valódi népi őstehetség is, nem sok babér terem. S bár számos kiállítása volt, máig úgy érzi, hogy a szocializmusban a képzőművészettel nem volt igazi szerencséje.
Karsai Zsigmond az Erdélyből magával hozott táncokkal és a népdalokkal vált híressé. Pécelen 1943-tól kezdve tanította, terjesztette az erdélyi, lőrincrévei népi kultúrát, s a kor elvárásainak megfelelően a főiskolán társadalmi munkában foglalkozott néptánccal. Egy gólyabálban bemutatott lőrincrévei tánckompozíciójára fölfigyelt Szentpál Olga, a Színművészeti Főiskola tánccsoportjának vezetője. S miközben a képzőművészeti főiskolán tanult, a színművészeti főiskolán fizetésért táncot tanított, többek között Rábai Miklósnak ő tanította meg a hamisítatlan erdélyi pontozót. 1961-ben elnyerte a népművészet mestere címet. Hamar fölfedezte Karsai Zsigmondot Kiss Lajos, az Akadémia népzenei csoportjának vezetője is, akinek nyolcszáz népdalt adott át, ezek egy része megjelent a Magyar népzene tára kötetsorozat Lakodalom című fejezetében. A késő ötvenes, kora hatvanas években napszámban járt a Magyar Tudományos Akadémiára énekelni és táncolni, naponta hetvenegy forint ötven fillérért. A hosszú, közös munka végeredményeként a hatalmas anyagból sűrítve jelent meg 1982-ben Kiss Lajos Lőrincréve népzenéje – Karsai Zsigmond dalai című monográfiája. A magyar folklór egyik doyenje, Martin György minden idők legjobb népművészei között emlegette. Vele 1989-ben jelent meg közös könyvük Lőrincréve táncélete és táncai címmel az MTA Zenetudományi Intézet kiadásában. Első igazi hanglemezsikere amerikai kiadásban jelent meg.
1976-ban a Magyar néptáncok és népzene Transsylvania című reprezentatív lemezalbumon a pontozót és a csárdást ama másik világ előtt Karsai Zsigmond lőrinrévei táncai testesítik meg. Önálló lemeze, amelyet 1986-ban Lőrincréve címmel Sebő Ferenccel közösen adtak ki a Táncházi muzsika sorozatban, megkapta Az év hanglemeze díjat.
Karsai Zsigmond 1943-ban elkezdett péceli folklórtevékenységére a több mint két évtizeddel ezelőtt létrejött Ráday Klub nevű kis csoporttal tette föl a koronát. Ekkor kezdődtek el az úgynevezett lőrincrévi farsangok, amelyeket idén huszonötödik alkalommal rendeztek meg a Ráday műemlék kastélyban. Karsai Zsigmond 2000-ben húsz festményét fölajánlotta a nagyenyedi Bethlen-kollégiumnak. A képek ünnepélyes átadásakor hetvenkét péceli táncoslábú polgár látogatott Lőrincrévére, s nagy sikerrel mutatták be keletkezési helyén a hamisítatlan erdélyi farsangi bált Karsai Zsigmond koreográfiájára. A lőrincréveiek viszonozták a látogatást, s a kölcsönös vendégség immár mindkét helység közös hagyományává lett. Karsai Zsigmond nemcsak néprajzi adatközlőként, táncosként, koreográfusként, hanem festőként is számos munkájában örökíti meg a népi szokásokat.